A kártérítésnek a károsultat olyan helyzetbe kell hoznia, mintha a kár be sem következett volna. A magyar jogrendszeren belül kártérítésről két egymástól elváló esetkörben beszélhetünk. Ezek a szerződésen kívül és szerződésszegéssel okozott károk. Kártérítést annak kell fizetnie, aki másnak kárt okoz szerződésen kívüli jogellenes magatartással vagy szerződésszegéssel.
Kárnak tekinthető minden személyben vagy vagyonban beálló hátrány, amelyet más tevékenysége vált ki. Megkülönböztetjük a vagyoni kárt (tényleges kár, felmerült költségek, valamint elmaradt haszon), illetve a nem vagyoni kárt.
Szerződésen kívül okozott károk:
A törvény tiltja a jogellenes károkozást.
A Ptk. 6:520. § alapján: ,,Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt a) a károsult beleegyezésével okozta; b) a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl; c) szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy d) jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi.”
Szerződésszegéssel okozott károk:
A szerződés teljesítése során okozott károk megtérítése iránti igény a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint érvényesíthető.
A Ptk. 6:142. § kimondja: „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”
A károsulti jogok érvényesítése gyakran keletkeztet olyan összetett helyzetet, amely során ügyvédi segítségre lehet szükség.
Az alábbi esetekben készséggel állok rendelkezésére:
-Kártérítés igény érvényesítése peren kívül és perben
-Sérelemdíj iránti igény érvényesítése
-Vagyoni kártérítés iránti igény
A kártérítésre vonatkozó szabályozás legfőbb jogszabályi hátterét a
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről tartalmazza.
Fentiekkel kapcsolatban forduljon hozzám bizalommal a Kapcsolatban feltűntetett elérhetőségek valamelyikén.
