Kft. alapítása 2026-ban: feltételek, költségek, törzstőke és az alapítás menete

A korlátolt felelősségű társaság (Kft.) Magyarország legnépszerűbb vállalkozási formája. Nem véletlenül, ugyanis akár egyetlen személy is alapíthatja, önálló jogi személyiséggel rendelkezik, a tagok felelőssége pedig főszabály szerint nem terjed ki a társaság tartozásaira.

A megfelelő társasági szerződés, az ügyvezető jogköreinek meghatározása, a törzstőke rendelkezésre bocsátásának ütemezése és az adózási forma kiválasztása olyan döntések, amelyek hosszú távon is befolyásolhatják a vállalkozás működését.

Cikkünkben ügyvédi szemmel mutatjuk be a Kft.-alapítás feltételeit, teljes folyamatát és költségeit, valamint azokat a jogi és pénzügyi kérdéseket, amelyeket érdemes még a társasági szerződés aláírása előtt tisztázni. 

Kft. alapítás röviden – a legfontosabb tudnivalók 2026-ban 

A Kft. (korlátolt felelősségű társaság) egy vagy több személy által alapítható, önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság. A Kft. alapításához legalább 3 millió forint törzstőke, létesítő okirat és jogi képviselet szükséges. A cégbejegyzés illetékmentes, de az ügyvédi munkadíjjal és további induló költségekkel számolni kell.

Kérdés	Válasz 2026-ban
Mennyi a minimális törzstőke?	3.000.000 Ft
Kötelező azonnal befizetni a teljes törzstőkét?	Nem, a törvényben meghatározott feltételekkel később is teljesíthető
Hány személy alapíthat Kft.-t?	Egy vagy több
Mennyi a cégbejegyzési illeték?	0 Ft
Mennyi a bejegyzés közzétételi költsége?	0 Ft
Kötelező ügyvédhez fordulni?	A cégeljárásban kötelező a jogi képviselet
Mennyi idő a cégbejegyzés?	Egyszerűsített eljárásban a cégbírósági döntési határidő főszabály szerint 1 munkanap, az előkészítés és az adóregisztráció ezen felül időt vehet igénybe
Lehet egyszemélyes Kft.-t alapítani?	Igen
Lehetséges online Kft.-alapítás?	Igen, a szükséges azonosítási és okirataláírási feltételek teljesülése esetén
Milyen adózási mód választható?	Főszabály szerint TAO, illetve a feltételek teljesülése esetén KIVA
Kötelező céges bankszámla?	Igen, belföldi pénzforgalmi számla szükséges

Mi a Kft.?

A Kft. a korlátolt felelősségű társaság rövidítése. Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott vagyoni hozzájárulásokból, úgynevezett törzsbetétekből álló törzstőkével alakul.

A Kft. önálló jogi személy, tehát saját nevében köthet szerződéseket, szerezhet vagyont, vállalhat kötelezettségeket, és saját vagyonával felel tartozásaiért.

A tulajdonosokat a társasági jog tagoknak nevezi. A tagok a társasággal szemben elsősorban vállalt vagyoni hozzájárulásuk teljesítésére és a társasági szerződésben előírt egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra kötelesek. 

Mit jelent a „korlátolt” felelősség a gyakorlatban?

Gyakori tévhit, hogy a tag „a törzstőke erejéig a saját vagyonával felel”.
Ez pontatlan. Ha a tag a vállalt törzsbetétjét teljesítette, a társaság tartozásaiért főszabály szerint már nem kell a saját vagyonából fizetnie. Az esetleges veszteség a társaság vagyonát terheli.
Ebben különbözik a Kft. például a betéti társaság beltagjától, aki korlátlanul felel a társaság tartozásaiért.

Ez a korlátolt felelősség lényege, amelynek azonban vannak törvényi kivételei.

Mikor érdemes Kft.-t választani?

A társasági forma megválasztása üzleti és jogi mérlegelés. A Kft. akkor lehet jó választás, ha az alábbi szempontok közül több is fontos Önnek.

Milyen előnyei vannak a Kft.-nek?

1. A magánvagyon és a társasági vagyon elkülönülése. A társaság tartozásaiért főszabály szerint maga a Kft. felel, nem pedig annak tagjai. Ez különösen fontos lehet nagyobb szerződéses kötelezettségek és üzleti kockázatok esetén.
2. Egyetlen személy is alapíthatja. Nincs szükség üzlettársra. Az egyszemélyes Kft. az induló vállalkozások számára is alkalmas lehet.
3. Több tulajdonos együttműködésére is megfelelő. A tagok közösen alakíthatják ki a tulajdonosi viszonyokat, megoszthatják egymás között a feladatokat, és egyesíthetik a vállalkozás működéséhez szükséges erőforrásaikat.
4. Rugalmasan alakíthatók a működési szabályok. A társasági szerződésben a törvényi keretek között egyedileg szabályozhatók például a tagok döntési és szavazati jogai, a nyereség felosztása és az üzletrészek átruházásának feltételei. A jól átgondolt társasági szerződés segíthet megelőzni a későbbi tulajdonosi vitákat.
5. Önálló jogi személyiséggel rendelkezik. A vállalkozás saját nevében működik, és a tulajdonos személyétől elkülönült jogalanyként vesz részt a gazdasági életben.
6. Lehetőség van a tulajdonosi struktúra változtatására. Az üzletrészek a jogszabályi és társasági szerződésben meghatározott feltételekkel átruházhatók, így új üzlettárs vagy befektető bevonása is lehetséges.

Milyen hátrányai vannak a Kft.-nek?

1. A Kft. alapítása és működtetése bizonyos kötelezettségekkel, adminisztrációval és rendszeres költségekkel jár.
2. Legalább 3 millió forintos törzstőke szükséges. A Kft. alapításához legalább 3 millió forintos törzstőkét kell biztosítani. A pénzbeli hozzájárulást nem feltétlenül kell teljes egészében az alapításkor befizetni, de a későbbi teljesítésre törvényi határidők és az osztalékfizetést érintő korlátozások vonatkoznak.
3. Az ügyvezetőt személyes felelősség is terhelheti. A tagok korlátozott felelőssége nem jelenti azt, hogy az ügyvezető minden esetben mentesül a személyes felelősség alól. Az ügyvezetési tevékenységével a társaságnak okozott kárért a jogszabályi feltételek szerint kártérítési felelősséggel tartozhat.
4. A Kft.-nek kettős könyvvitelt kell vezetnie, beszámolót kell készítenie, pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, és biztosítania kell a jogszabályoknak megfelelő társasági működést.
5. A társaság pénze nem azonos a tulajdonos magánpénzével. A tag a Kft. vagyonából kizárólag megfelelő jogcímen, a jogszabályi feltételek betartásával részesülhet.
6. A Kft. megszüntetése is összetettebb lehet egy egyéni vállalkozás megszüntetésénél.

Kft., egyéni vállalkozás, Bt. vagy Zrt. – melyiket érdemes választani?

Szempont	Egyéni vállalkozás	Bt.	Kft.	Zrt.
Önálló jogi személy	Nem	Igen	Igen	Igen
Egyetlen személy is alapíthatja	Igen	Nem	Igen	Igen
Törvényi minimális alaptőke vagy törzstőke	Nincs	Nincs	3 millió Ft	5 millió Ft
Tulajdonosi felelősség	Főszabály szerint korlátlan	A beltag felelőssége főszabály szerint korlátlan	Főszabály szerint korlátozott	A részvényes főszabály szerint nem felel a társaság tartozásaiért
Jellemző felhasználás	Önálló, kisebb tevékenység	Többszemélyes vállalkozás	Kisebb és közepes vállalkozások, növekedésre tervező cégek	Összetettebb tulajdonosi és befektetői struktúrák

A Kft. különösen akkor lehet megfelelő választás, ha a vállalkozás jelentősebb szerződéses kötelezettségeket vállal, alkalmazottakat foglalkoztatna, több tulajdonossal működne, vagy a későbbiekben befektetőt vonna be.

A döntésnél azonban nem elegendő kizárólag a felelősséget vagy a szükséges tőke összegét figyelembe venni. A várható árbevételt, nyereséget, adózást, költségeket és az adminisztratív kötelezettségeket is célszerű mérlegelni.

Nagyobb tőkeigény és részvényesi struktúra esetén érdemes megvizsgálni a Zrt. alapításának feltételeit is.

A Kft. alapítás feltételei 2026-ban

A Kft. létrehozásához több személyi, vagyoni és jogi feltételt kell teljesíteni.

A legfontosabb követelmények:

• a megfelelő alapító vagy alapítók
• a legalább 3 millió forintos törzstőke
• a cégnév
• a székhely
• a tevékenységi körök
• az ügyvezető kijelölése
• a jogszabályoknak megfelelő létesítő okirat

Ki alapíthat Kft.-t?

Kft.-t természetes személy vagy jogi személy, például egy másik gazdasági társaság is alapíthat.

Az alapítók lehetnek magyar vagy külföldi személyek, és főszabály szerint nincs szükség arra, hogy a tagok magyar állampolgárok legyenek.

A természetes személy alapítónak rendelkeznie kell a szükséges jogképességgel és az adott ügyletben megkövetelt cselekvőképességgel. Korlátozások merülhetnek fel például cselekvőképességet érintő rendelkezések, egyes eltiltások vagy más törvényi akadályok esetén.

Az ügyvezető személyére külön összeférhetetlenségi és kizáró okok vonatkoznak, ezért az alapító és az ügyvezető jogi helyzetét egymástól elkülönítve kell vizsgálni.

Hány alapító szükséges?

A Kft. alapítható egy vagy több taggal.

• Egyszemélyes Kft.: egyetlen alapító hozza létre a társaságot.
• Többszemélyes Kft.: legalább két alapító vesz részt a társaság létrehozásában.

A többtagú Kft. esetében az alapítóknak meg kell állapodniuk a vagyoni hozzájárulásokban és a társaság működésének fő szabályaiban.

Milyen követelményeknek kell megfelelnie a cégnévnek?

A cégnévnek egyértelműen megkülönböztethetőnek kell lennie a már nyilvántartásba vett cégek nevétől. Nem lehet megtévesztő, és tartalmaznia kell a cégformára utaló megjelölést.

A névválasztás során érdemes ellenőrizni:

• Szerepel-e már azonos vagy összetéveszthető cégnév a cégnyilvántartásban?
• A választott név megfelel-e a cégnévre vonatkozó jogszabályoknak?
• Elérhető-e a hozzá kapcsolódó domainnév?
• Sérthet-e védjegyhez vagy más névhasználathoz kapcsolódó jogot?

A kiválasztott cégnév az alapítás előtt névfoglalással is biztosítható.
A cégbíróság a jogi képviselő által benyújtott kérelmet egy munkanapon belül megvizsgálja, és ha a név bejegyezhető, azt 60 napra lefoglalja.
A névfoglalás külön illetékköteles eljárás, nem azonos az ingyenes cégkereséssel.

Fontos, hogy a cégnév cégbírósági elfogadhatósága és a védjegyjogi oltalom két külön kérdés.
Egy bejegyezhető cégnév használata sem feltétlenül zárja ki más jogosult jogainak megsértését.

Hol lehet a Kft. székhelye?

Minden Kft.-nek rendelkeznie kell bejegyzett székhellyel.

A székhely lehet saját tulajdonú ingatlan, jogszerűen használt bérelt ingatlan vagy székhelyszolgáltató által biztosított cím.

A székhely használatának jogszerűségét szükség esetén igazolni kell. A megfelelő cím kiválasztásánál az ingatlan használatára, a hivatalos iratok átvételére és az esetleges helyi szabályokra is figyelni kell.

A székhely, a telephely és a fióktelep nem azonos fogalmak.

Székhely: a társaság bejegyzett irodája.
Székhely lehet:

• a cég tulajdonában álló ingatlan,
• olyan ingatlan, amelynek használatára a cég jogosult (bérlet, használati jog, a tulajdonos hozzájárulása),
• székhelyszolgáltató által biztosított cím.

Amennyiben a Kft. székhelye társasházi lakásban található, a használati jogosultság mellett érdemes megvizsgálni a társasház alapító okiratát és szervezeti-működési szabályzatát (SZMSZ) is. Ezek a lakás tényleges, nem lakás célú használatára korlátozásokat tartalmazhatnak. A székhely bejegyzése és az ingatlanban folytatott üzleti tevékenység jogszerűsége nem feltétlenül ugyanaz a kérdés. 

Telephely: a cég tevékenységének tartós, önállósult üzleti vagy üzemi helye, ha az eltér a székhelytől.

Fióktelep: olyan telephely, amely más településen, illetve a vonatkozó szabályok szerint külföldön található.

Milyen tevékenységi körök választhatók?

A Kft. alapításakor meg kell határozni a társaság főtevékenységét és szükség szerint további tevékenységi köreit.

2026-ban a TEÁOR’25 osztályozás szerinti megfelelő tevékenységekkel kell számolni.

Egyes tevékenységek szabadon végezhetők, mások bejelentéshez, hatósági engedélyhez vagy meghatározott szakmai képesítéshez kötöttek.

Különösen fontos, hogy a tevékenységi kör cégnyilvántartásba történő felvétele önmagában nem helyettesíti a működéshez szükséges engedélyeket.

Ki lehet a Kft. ügyvezetője?

A Kft. ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el.

Az ügyvezető lehet a társaság tagja vagy attól független, megfelelő személy is.

Feladata többek között a társaság operatív vezetése, a jogszabályoknak megfelelő működés biztosítása és a társaság képviselete a meghatározott keretek között.

Az ügyvezetővel szemben törvényben meghatározott kizáró és összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek.

Már a Kft. alapításakor célszerű tisztázni, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyban látja el feladatát, rendelkezik-e önálló cégjegyzési joggal, és több ügyvezető esetén együttes vagy önálló képviseleti jogot kívánnak-e biztosítani.

Egyszemélyes vagy többszemélyes Kft. alapítása?

Egyszemélyes Kft. alapítása

Egyszemélyes Kft. akkor jön létre, ha a társaságot egyetlen személy alapítja.

Ebben az esetben társasági szerződés helyett alapító okirat készül. Az egyedüli tag gyakorolja a társaság legfőbb szervének hatáskörét, döntéseit a jogszabályoknak megfelelően dokumentálni kell.

Az egyszemélyes Kft. tagja maga is lehet ügyvezető, de más személyt is kijelölhet erre a tisztségre.

Az egyszemélyes működés egyik sajátossága, hogy az egyedüli tag és a társaság közötti szerződéseket közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

További fontos szabály, hogy egyszemélyes Kft. alapításakor az apportot teljes egészében rendelkezésre kell bocsátani a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig.

Többszemélyes Kft. alapítása

Több alapító esetén a társasági szerződés meghatározza a tagok hozzájárulásait, jogait és kötelezettségeit.

Különösen fontos a tulajdonosi arányok, a döntéshozatal és az üzletrészekkel kapcsolatos szabályok előzetes kialakítása.

Egy 60–40%-os vagy 50–50%-os tulajdonosi felépítés jelentősen eltérő döntéshozatali viszonyokat eredményezhet, attól is függően, hogy milyen kérdésekben szükséges egyszerű vagy minősített többség.

Gyakorlati példa döntésképtelenségi helyzetre: két üzlettárs fele-fele arányban alapít Kft.-t. Néhány év múlva egyikük jelentős beruházást szeretne, míg a másik inkább osztalékot venne fel. Ha a döntéshozatali szabályok és a vitás helyzetek kezelésének lehetőségei nincsenek megfelelően átgondolva, a felek tartós döntési patthelyzetbe kerülhetnek.

A tulajdoni arány, a szavazati jog és az osztalékjog nem feltétlenül azonos.
A tagok szavazati joga és a nyereségből való részesedése főszabály szerint a törzsbetétek arányához igazodik, azonban a társasági szerződés a törvényi keretek között ettől eltérő jogosultságokat is meghatározhat (Ptk. 3:4. §, 3:164. § és 3:185. §).

Például két tag 60–40%-os arányban biztosítja a törzstőkét, de a társasági szerződésben 50–50%-os szavazati arányban állapodnak meg. Az osztalék megosztása is eltérhet a törzsbetétek arányától, amennyiben azt a társasági szerződés jogszerűen szabályozza.

Ezért már a Kft. alapításakor érdemes külön tisztázni, hogy ki mekkora vagyoni hozzájárulást vállal, milyen szavazati joggal rendelkezik, és milyen arányban részesedhet a társaság felosztható nyereségéből.

Egy gondosan kialakított társasági szerződés segítségével már az alapításkor csökkenthetők ezek a kockázatok.

A Kft. törzstőkéje: mennyit és mikor kell befizetni?

A törzstőkére vonatkozó szabályok a Kft. alapításának legfontosabb kérdései közé tartoznak.

Mennyi a Kft. minimális törzstőkéje 2026-ban?

A Kft. törzstőkéje legalább 3.000.000 forint.

A törzstőke a tagok vagyoni hozzájárulásainak, vagyis törzsbetéteinek összessége. Egy törzsbetét legalább 100.000 forint lehet.

Az egyes tagok törzsbetétei nem szükségszerűen azonos összegűek. Egy tagnak több törzsbetéte is lehet.

Kötelező a teljes 3 millió forintot azonnal befizetni?

Nem. A Ptk. lehetővé teszi, hogy a pénzbeli vagyoni hozzájárulást a tagok ne teljes egészében a cég nyilvántartásba vételéig bocsássák rendelkezésre.

Ehhez azonban a létesítő okirat megfelelő rendelkezése szükséges, és a törvény korlátozza a teljesítés elhalasztását.

A 2026-ban hatályos szabályozás szerint, ha a teljes pénzbeli vagyoni hozzájárulást a nyilvántartásba vételtől számított második teljes, tizenkét hónapos üzleti év végéig nem teljesítették, a fennmaradó részt az erről az üzleti évről készült beszámoló elfogadásától számított három hónapon belül rendelkezésre kell bocsátani.

Hogyan befolyásolja a be nem fizetett törzstőke az osztalékfizetést?

Ha a létesítő okirat lehetővé teszi a pénzbeli vagyoni hozzájárulás későbbi teljesítését, a tag a hiányzó összeget részben vagy egészben a társaság osztalékfizetésre felosztható nyereségéből is rendezheti.

Amíg azonban a tag nem teljesítette a teljes pénzbeli hozzájárulását, a neki járó osztalékot a társaság nem fizetheti ki, hanem azt a még be nem fizetett törzsbetétére kell elszámolnia. Ez a korlátozás addig áll fenn, amíg a tényleges befizetések és a törzsbetétre elszámolt nyereség együttesen el nem érik a tag által vállalt teljes pénzbeli hozzájárulást.

Egy példán keresztül: Egy egyszemélyes Kft. alapítója 3 millió forint pénzbeli törzstőkét vállal, amelyből 2 millió forintot már befizetett. Ha a társaság nyereségéből az osztalékfizetés törvényi feltételeinek teljesülése mellett 600.000 forint számolható el a tag törzsbetétére, akkor ez az összeg a hiányzó 1 millió forint teljesítésére fordítható. A fennmaradó befizetési kötelezettség így 400.000 forintra csökken. 

A halasztott törzstőke-befizetés tehát nemcsak későbbi fizetési kötelezettséget jelent, hanem az osztalék tényleges felvételét is korlátozza.

Fontos: a törzstőke teljesítésére tehát nem alkalmazható minden esetben egy egyszerű, általános „két év” szabály. A pontos határidő függ az alapítás időpontjától, az üzleti évektől és a beszámoló elfogadásától is.

Példa: Kft. alapítása a teljes törzstőke azonnali befizetése nélkül

Tegyük fel, hogy valaki 2026-ban egyszemélyes Kft.-t alapít 3 millió forint pénzbeli törzstőkével.

A létesítő okirat a jogszabályoknak megfelelően rendelkezik arról, hogy a pénzbeli hozzájárulás nem teljes egészében esedékes a bejegyzéskor.

A tulajdonos így a kezdeti működéshez szükséges finanszírozást és a törzstőke teljesítésének ütemezését összehangolhatja.

A vállalt hozzájárulást azonban a megfelelő határidőben teljesítenie kell. A még nem teljesített rész erejéig a Ptk. alapján helytállási kötelezettsége is fennállhat a társaság tartozásaiért.

A halasztott teljesítés tehát nem jelenti azt, hogy a hiányzó törzstőkerészről a tag később szabadon lemondhat.

Mi történik, ha a törzstőkét nem fizetik be?

A tagot kötelezettség terheli az általa vállalt vagyoni hozzájárulás teljesítésére.

A teljesítés elmulasztása a törvényben meghatározott jogkövetkezményeket vonhatja maga után, amelyek a tagsági jogviszony megszűnéséig és kártérítési felelősségig is vezethetnek.

A még nem teljesített pénzbeli hozzájárulás összegének erejéig a tag köteles lehet helytállni a társaság tartozásaiért.

Felszámolás vagy végelszámolás során a hiányzó vagyoni hozzájárulás korábban is esedékessé válhat, ha az a társaság tartozásainak rendezéséhez szükséges.

Felhasználható-e a már befizetett törzstőke?

Igen. A törzstőke rendelkezésre bocsátásával megszerzett pénz és egyéb vagyon a társaság vagyonának részévé válik, amelyet a Kft. a jogszerű működéséhez felhasználhat.

Például gépeket, eszközöket vásárolhat, szolgáltatásokat rendelhet meg vagy más vállalkozási költségeket finanszírozhat.

A törzstőkét tehát nem szükséges változatlan összegben, elkülönítve tartani egy bankszámlán.

Ugyanakkor a társaság köteles betartani a tőkevédelmi és számviteli szabályokat. A tulajdonos a törzstőkét nem veheti fel egyszerűen magáncélra, jogcím és megfelelő jogi feltételek nélkül.

A törzstőke nem alapítási költség, hanem a vállalkozás működését szolgáló társasági vagyon.

Kft. alapítása apporttal – mi számít nem pénzbeli hozzájárulásnak?

A törzstőke nem kizárólag készpénzből vagy bankszámlára befizetett pénzből állhat.

A tagok nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást, más néven apportot is biztosíthatnak.

Mi lehet apport?

Apportként szóba jöhetnek például:

• Ingatlanok.
• Gépek, berendezések és más tárgyi eszközök.
• Járművek.
• Átruházható, pénzben értékelhető vagyoni értékű jogok.
• Meghatározott feltételeknek megfelelő követelések.
• Más olyan vagyonelemek, amelyek jogszerűen a társaság rendelkezésére bocsáthatók.

A puszta munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó ígéret azonban nem minősülhet apportnak.

Az apport tárgyának jogi helyzetét, átruházhatóságát és értékét minden esetben ellenőrizni kell.

A Kft. törzstőkéje akár teljes egészében apportból is állhat, tehát nem minden alapításnál kötelező pénzbeli hozzájárulást vállalni. Az apport rendelkezésre bocsátásának határidejére külön szabályok vonatkoznak. 

Hogyan kell meghatározni az apport értékét?

Az apport értékének meg kell felelnie a vagyonelem tényleges, megalapozott értékének.

Ha például egy alapító egy használt gépet 2 millió forint értékben kíván apportálni, indokolt megvizsgálni annak állapotát, piaci értékét, tulajdonjogát és esetleges terheit.

A nem pénzbeli hozzájárulás tudatos túlértékelése jogi felelősséget eredményezhet.

A megfelelő értékelés ezért nem pusztán adminisztratív kérdés, hanem a társaság és a többi tag vagyoni érdekeinek védelmét is szolgálja.

Ha az apport tényleges értéke az átruházás időpontjában alacsonyabb a létesítő okiratban meghatározott értéknél, a társaság az értékkülönbözet megfizetését az átruházástól számított öt éven belül követelheti az apportot szolgáltató személytől.

Mikor kell rendelkezésre bocsátani az apportot?

A szabály az apport mértékétől és a társaság tagjainak számától is függ.

Többszemélyes Kft. esetében, ha az alapításkori apport értéke eléri vagy meghaladja a törzstőke felét, azt teljes egészében rendelkezésre kell bocsátani a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig.

Ha az apport kisebb mértékű, a törvény és a társasági szerződés keretei között későbbi teljesítés is lehetséges, legfeljebb a bejegyzéstől számított hároméves határidővel.

Egyszemélyes Kft. alapításakor az alapító a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást minden esetben teljes egészében köteles rendelkezésre bocsátani a bejegyzési kérelem benyújtásáig.

A Kft. társasági szerződés és alapító okirat tartalma

A Kft. társasági szerződése a vállalkozás egyik legfontosabb jogi dokumentuma. Nemcsak a cégbejegyzéshez szükséges adatokat tartalmazza, hanem meghatározza a társaság működésének alapvető szabályait, a tagok jogait és kötelezettségeit, valamint a döntéshozatal kereteit.

A megfelelően elkészített létesítő okirat ezért nem pusztán a Kft. alapításának formai feltétele: hosszú távon is hozzájárulhat a társaság kiszámítható működéséhez és a tulajdonosi jogviták megelőzéséhez.

Mi a különbség a társasági szerződés és az alapító okirat között?

A Kft. létesítő okiratának elnevezése az alapítók számától függ.

Többszemélyes Kft. esetén társasági szerződés készül, amelyben az alapító tagok közösen állapodnak meg a társaság létrehozásáról és működésének alapvető feltételeiről.

Egyszemélyes Kft. esetén alapító okirat szükséges, mivel a társaságot egyetlen személy alapítja. Az egyedüli tag gyakorolja a társaság legfőbb szervének hatásköreit, ezért az alapító okiratnak az egyszemélyes működés sajátosságaihoz is igazodnia kell.

Mindkét dokumentumra vonatkozik az a követelmény, hogy közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az alapítók kötelesek aláírni a létesítő okiratot, amelyet a jogszabályi feltételeknek megfelelő meghatalmazott képviselőjük is aláírhat helyettük.

Mit kell kötelezően tartalmaznia a Kft. társasági szerződésének?

A társasági szerződés és az alapító okirat kötelező tartalmi elemeit elsősorban a Polgári Törvénykönyv határozza meg.

A Kft. létesítő okiratában legalább az alábbiakat kell rögzíteni:

1. A társaság cégneve. A választott névnek meg kell felelnie a cégnévre vonatkozó jogszabályi követelményeknek, és tartalmaznia kell a társasági forma megjelölését.
2. A társaság székhelye. Meg kell határozni a Kft. bejegyzett székhelyét. Ha a központi ügyintézés helye ettől eltér, azt külön is fel kell tüntetni. A bejegyezni kívánt telephelyek és fióktelepek megjelölésére további szabályok vonatkoznak.
3. A társaság főtevékenysége. Rögzíteni kell, hogy a vállalkozás elsődlegesen milyen gazdasági tevékenységet kíván végezni.
4. Az alapítók adatai. Fel kell tüntetni az alapító természetes személyek nevét és lakóhelyét, illetve a jogi személy alapítók nevét és székhelyét.
5. A törzstőke és a tagok törzsbetétei. Meg kell határozni a legalább 3 millió forintos törzstőke összegét és az egyes tagok vagyoni hozzájárulását. Egy törzsbetét összege nem lehet kevesebb 100 000 forintnál.
6. A vagyoni hozzájárulások teljesítésének módja és határideje. Rögzíteni kell, hogy a tagok pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulást (apportot) teljesítenek, milyen értékben, és azt mikor, illetve hogyan bocsátják a társaság rendelkezésére.
7. Az első ügyvezető személye. Meg kell nevezni a társaság első vezető tisztségviselőjét vagy tisztségviselőit.

A kötelező adatokon túl a létesítő okiratnak meg kell felelnie a Kft.-re vonatkozó további társasági jogi előírásoknak is. A pontos tartalom ezért a tulajdonosi szerkezettől, a vagyoni hozzájárulásoktól és a választott működési modelltől is függ.

Milyen kérdéseket érdemes egyedileg szabályozni a társasági szerződésben?

A kötelező tartalmi elemeken túl a társasági szerződés számos olyan kérdést is rendezhet, amely jelentősen befolyásolhatja a vállalkozás későbbi működését.

A tagok szavazati és döntéshozatali jogai. Érdemes előre meghatározni, hogy milyen döntésekhez szükséges egyszerű vagy minősített többség, hogyan történik a taggyűlés összehívása, és miként kezelhetők a tulajdonosok közötti döntési patthelyzetek.

Az ügyvezetés és a képviselet szabályai. Több ügyvezető esetén különösen fontos az önálló vagy együttes cégjegyzés kérdésének rendezése, valamint a belső döntési hatáskörök meghatározása. Az ügyvezető belső hatásköri korlátozásai azonban harmadik személyekkel szemben nem feltétlenül érvényesíthetők.

Az üzletrészek átruházása. A társasági szerződés a törvényi keretek között szabályozhatja az üzletrész értékesítésének feltételeit, az átruházáshoz kapcsolódó jogosultságokat és a társasági beleegyezés kérdését. Ez különösen fontos lehet, ha a tagok szeretnék meghatározni, milyen feltételekkel kerülhet új tulajdonos a vállalkozásba.

A nyereség felosztása és az osztalékpolitika. Célszerű tisztázni az osztalékfizetéssel kapcsolatos döntések szabályait és a tagok hosszú távú elképzeléseit a nyereség felhasználásáról. A megállapodásnak minden esetben tiszteletben kell tartania a törvény osztalékfizetési és tőkevédelmi korlátait.

A pótbefizetés lehetősége. Többszemélyes Kft.-nél a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetést írjon elő. Ilyenkor rendelkezni kell a tagoktól követelhető legmagasabb összegről és a pótbefizetés elrendelhetőségének gyakoriságáról. Ez jelentős többletkötelezettséget jelenthet a tulajdonosok számára, ezért különösen körültekintő szabályozást igényel.

A társasági szerződés kialakításánál a tagoknak a Polgári Törvénykönyv által biztosított szerződési szabadság keretein belül kell eljárniuk. Nem lehet olyan rendelkezést alkalmazni, amelyet a törvény kifejezetten tilt, vagy amely például nyilvánvalóan sérti a hitelezők, a munkavállalók vagy a kisebbségi tagok jogait.

Miért fontos a jól átgondolt társasági szerződés?

A társasági szerződés jelentősége gyakran nem az alapításkor, hanem évekkel később válik igazán nyilvánvalóvá.

Előfordulhat például, hogy az egyik tulajdonos értékesíteni szeretné üzletrészét, míg a többi tag nem kíván az új befektetővel együttműködni. Más esetben a tulajdonosok a vállalkozás fejlesztéséről, finanszírozásáról vagy a nyereség felosztásáról nem tudnak megállapodni.

Az ilyen helyzetek rendezése lényegesen nehezebbé válhat, ha a társasági szerződés nem tartalmaz megfelelő, jogszerűen kialakított rendelkezéseket.

Egyszerű tulajdonosi viszonyok esetén a jogszabályi szerződésminta megfelelő választás lehet. Több tulajdonos, eltérő döntési jogosultságok, befektetői megállapodások vagy összetettebb működési viszonyok esetén azonban érdemes megfontolni egy egyedileg szerkesztett társasági szerződés alkalmazását.

A jól előkészített társasági szerződés nemcsak a jogszerű cégalapítást biztosítja, hanem segíthet megelőzni a későbbi tulajdonosi konfliktusokat, és hosszú távon is védi a társaság és tagjai érdekeit.

Mennyibe kerül a Kft. alapítása 2026-ban?

A Kft. alapításának teljes költségét több tényező határozza meg. Fontos megkülönböztetni az egyszeri eljárási és szolgáltatási díjakat, a vállalkozás működéséhez szükséges rendszeres kiadásokat, valamint a törzstőkét.

Kft. alapítás költségei – részletes táblázat

Költségelem	Költség 2026-ban
Kft. cégbejegyzési illetéke	0 Ft
Alapítási bejegyzés közzétételi költségtérítése	0 Ft
Ügyvédi munkadíj	Az ügy összetettségétől és az ügyvédi díjszabástól függ
Törzstőke	Minimum 3.000.000 Ft
Céges bankszámla	Banki díjszabás szerint
Könyvelés	Könyvelői megállapodás szerint
Székhelyszolgáltatás	Igénybevétel esetén szolgáltatói díj
Kamarai hozzájárulás	5.000 Ft *
Cégbélyegző	Nem általánosan kötelező, választható költség
Egyéb dokumentumok, engedélyek	Az adott vállalkozástól függően

* 2026 szeptemberében bejelentették a hozzájárulás megszüntetésének szándékát, de az október 27-én hatályos kamarai törvény 34/A. § (2) bekezdése továbbra is évi 5.000 Ft-ot tartalmaz.

A korlátolt felelősségű társaság bejegyzése illetékmentes. A kapcsolódó közzétételi költségtérítés sem jelent általános külön alapítási díjat.

Mennyibe kerül az ügyvédi közreműködés?

A cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező.

Az ügyvédi munkadíj függhet attól, hogy szerződésmintával történő egyszerűsített eljárásra vagy egyedi társasági szerződés elkészítésére van szükség.

Dr. Esztergomi Éva Erna ügyvéd munkadíja:

Szolgáltatás	Ügyvédi munkadíj
Kft. alapítása egyszerűsített cégbejegyzéssel	100.000 Ft-tól
Kft. alapítása nem egyszerűsített cégbejegyzéssel	120.000 Ft-tól

A konkrét munkadíj minden esetben előzetes egyeztetés alapján, az adott ügy körülményeinek ismeretében kerül meghatározásra. A közzétett összegek tájékoztató jellegűek, a munkadíj nem feltétlenül tartalmaz minden kapcsolódó szolgáltatási költséget.

Mennyibe kerül egy egyszemélyes Kft. alapítása?

Az egyszemélyes Kft. alapítására ugyanaz a 3 millió forintos minimális törzstőke vonatkozik, mint a többtagú Kft.-re.

Az eljárási illetékmentesség is azonos.

A tényleges induló kiadások elsősorban az ügyvédi munkadíjból, a bankszámlához és könyveléshez kapcsolódó költségekből, valamint az esetlegesen szükséges egyéb szolgáltatásokból állnak.

Az egyszemélyes forma tehát nem feltétlenül jelent lényegesen alacsonyabb alapítási költséget.

Milyen rendszeres költségekkel kell számolni?

A Kft. létrehozása után rendszeres kiadások is felmerülhetnek, többek között:

• Könyvelés és bérszámfejtés.
• Bankszámlavezetés és tranzakciós díjak.
• Ügyvezetői vagy munkavállalói közterhek.
• Székhelyszolgáltatás, iroda vagy telephely fenntartása.
• Számlázási és egyéb informatikai szolgáltatások.
• Adók és közterhek.
• Éves beszámolók és esetleges további kötelező szakmai szolgáltatások.

A könyvelői és adózási kötelezettségek már akkor is fennállhatnak, ha a Kft. átmenetileg nem realizál árbevételt.

Ügyvédi segítséget kér Kft. alapításához?

A megfelelő cégforma és társasági szerződés kiválasztása már az alapításkor jelentősen befolyásolhatja a vállalkozás későbbi működését. Dr. Esztergomi Éva Erna ügyvéd cégalapításhoz kapcsolódó jogi segítséget nyújt a létesítő okirat elkészítésétől a cégbírósági eljárásig.

Kapcsolatfelvétel és ügyvédi konzultáció

A Kft. alapítás menete lépésről lépésre

A Kft. alapítása több egymásra épülő szakaszból áll. A megfelelő előkészítés jelentősen csökkentheti az ügyintézés során felmerülő problémák kockázatát.

1. lépés: A vállalkozás alapadatainak meghatározása

Elsőként érdemes meghatározni a társaság tervezett működésének alapjait:

• Cégnév
• Székhely
• Főtevékenység és további tevékenységek
• Tagok és vagyoni hozzájárulások
• Törzstőke összege és teljesítésének módja
• Ügyvezető személye és képviseleti joga
• Tervezett adózási mód

Már ezen a ponton célszerű ügyvéddel és könyvelővel egyeztetni, mert egyes döntések módosítása később további költségekkel járhat.

2. lépés: Ügyvéd kiválasztása és jogi egyeztetés

Az ügyvéd felméri az alapítók céljait, ellenőrzi a szükséges adatokat, és segítséget nyújt a megfelelő jogi konstrukció kialakításában.

Különösen fontos az egyeztetés, ha több alapító vesz részt a társaságban, apportot biztosítanak, eltérő szavazati vagy egyéb tagsági jogokat kívánnak kialakítani, esetleg külföldi személy is érintett.

A jogi előkészítés célja nem csupán a cégbejegyzés sikeres lebonyolítása, hanem a társaság későbbi jogszerű és kiszámítható működésének megalapozása.

3. lépés: A szükséges dokumentumok és adatok előkészítése

A cégalapításhoz jellemzően az alábbi adatokra és dokumentumokra van szükség:

Az alapítók által előzetesen megadandó adatok és dokumentumok 

Magánszemély alapítók és ügyvezetők esetén:

• Személyazonosító okmányok.
• Lakcímadatok.
• Személyes azonosító és adóazonosító adatok a jogszabályi követelmények szerint.
• A szükséges nyilatkozatok és hozzájárulások.

Jogi személy alapító esetén:

• A társaság azonosító adatai.
• A képviseletre jogosult személy adatai.
• A szükséges társasági és képviseleti dokumentumok.
• Külföldi társaság esetén az alkalmazandó fordítási és okirati követelményeknek megfelelő iratok.

A létrehozandó Kft.-vel kapcsolatban:

• Cégnév és székhelyadatok.
• Székhelyhasználat jogszerűségét alátámasztó dokumentumok.
• Tevékenységi körök.
• Törzstőke és törzsbetétek.
• Apport esetén a vagyonelemek adatai.
• A társasági működésre vonatkozó megállapodások.

Milyen dokumentumokat készít el vagy állít össze az ügyvéd?

Az alapítóktól kapott adatok alapján az ügyvéd előkészíti a Kft. alapításához és cégbírósági bejegyzéséhez szükséges okiratokat. Ezek közé tartoznak különösen:

• Társasági szerződés vagy alapító okirat: a Kft. létesítő okirata, amely tartalmazza a társaság alapadatait, a tagok vagyoni hozzájárulásait és a működés alapvető szabályait.
• Ügyvezetői nyilatkozatok: az ügyvezető tisztségelfogadó nyilatkozata, valamint az összeférhetetlenségre és az eltiltás hiányára vonatkozó nyilatkozatok.
• Tagjegyzék: a társaság tagjainak adatait, törzsbetéteit és a törvényben előírt további információkat tartalmazó dokumentum, amelynek vezetéséért az ügyvezető felel.
• Cégbejegyzési dokumentáció: az elektronikus cégbejegyzési kérelem, az ügyvédi meghatalmazás és a szükséges adózási nyilatkozatok.
• A vagyoni hozzájárulásokkal kapcsolatos igazolások: az adott esetben szükséges befizetési igazolások, ügyvezetői nyilatkozatok, illetve apport esetén annak értékelésével és rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos dokumentumok.
• Cégaláírási dokumentum: amennyiben készül és a cégeljárásban csatolják, a cégjegyzésre jogosult személy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintája vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánya. Ezek csatolása nem minden cégalapításnál kötelező.

A szükséges dokumentumok pontos köre az alapítók személyétől, a vagyoni hozzájárulások jellegétől és a választott cégeljárástól függ. Nem minden felsorolt iratot kell az alapítóknak előzetesen beszerezniük, és nem mindegyiket szükséges a cégbírósághoz benyújtani. Az ügyvéd az adott alapítás körülményei alapján határozza meg a szükséges iratokat, gondoskodik azok megfelelő előkészítéséről és a cégbejegyzési dokumentáció összeállításáról.

4. lépés: Társasági szerződés vagy alapító okirat elkészítése

Az ügyvéd elkészíti a létesítő okiratot.

Többszemélyes Kft. esetén társasági szerződés, egyszemélyes Kft. esetén alapító okirat készül.

A dokumentum rögzíti a társaság alapvető adatait, a tagok vagyoni hozzájárulását és a működés meghatározó jogi kereteit.

Egyedi társasági szerződés esetén lehetőség van a jogszabályok által megengedett, személyre szabott rendelkezések kialakítására.

5. lépés: Aláírás és ügyvédi ellenjegyzés

A megfelelően előkészített okiratokat az érintett személyek aláírják, az ügyvéd pedig elvégzi az előírt azonosítási és ellenjegyzési feladatokat.

A jogszabályi és technikai feltételek fennállása esetén az ügyintézés személyes találkozó nélkül, távazonosítással és megfelelő távaláírási eljárással is történhet.

6. lépés: Elektronikus cégbejegyzési kérelem benyújtása

Az ügyvéd a bejegyzési kérelmet és annak mellékleteit elektronikusan nyújtja be a társaság székhelye szerint illetékes cégbírósághoz.

A cégbejegyzési kérelmet főszabály szerint a létesítő okirat aláírásától számított 30 napon belül kell előterjeszteni.

A késedelmes benyújtás jogkövetkezményekkel járhat.

7. lépés: Adóregisztráció és cégbírósági eljárás

A cégbejegyzési eljáráshoz kapcsolódóan a NAV adóregisztrációs eljárást folytat le.

Ennek keretében az adóhatóság megvizsgálja, hogy fennáll-e az adószám megállapításának törvényi akadálya.

Amennyiben a szükséges feltételek teljesülnek, a társaság adószámot kap, a cégbíróság pedig elbírálja a bejegyzési kérelmet.

Hiányos dokumentáció, hibás adatok vagy adóregisztrációs akadály esetén az eljárás elhúzódhat, illetve a kérelem elutasítására is sor kerülhet.

8. lépés: A társaság bejegyzése

A cégbírósági bejegyzést követően a Kft. bejegyzett gazdasági társaságként működhet.

A bejegyzés során a társaság cégjegyzékszámot kap, alapadatai pedig megjelennek a cégnyilvántartásban.

A vállalkozásnak ezt követően teljesítenie kell az induláshoz és a folyamatos működéshez kapcsolódó további kötelezettségeket.

Működhet-e a Kft. a cégbejegyzés előtt? Az előtársaság szabályai 

A Kft. már a cégbírósági bejegyzés előtt is működhet előtársaságként, de tevékenységére és döntéseire különleges jogszabályi korlátozások vonatkoznak.

Mikortól működhet és számlázhat az előtársaság?

Az előtársasági időszak a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásával vagy ügyvédi, illetve kamarai jogtanácsosi ellenjegyzésével kezdődik.

Ettől az időponttól a társaság már köthet szerződéseket, azonban üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzési kérelem benyújtását követően folytathat. Az adószám megszerzése után, a számlázási szabályok betartásával számlát is kiállíthat.

Az előtársasági jelleget a társaság iratain és jognyilatkozatain fel kell tüntetni, például: „Minta Kft. b. a.” (bejegyzés alatt).

Milyen korlátozások vonatkoznak az előtársaságra?

Az előtársaságra alapvetően a Kft. általános szabályai érvényesek, néhány fontos eltéréssel:

• A tagok személye főszabály szerint nem változhat.
• A létesítő okirat csak a törvényben meghatározott kivételes esetekben módosítható.
• Az előtársaság nem alapíthat más gazdasági társaságot, és abban tagként sem vehet részt.
• Nem határozhat el átalakulást, egyesülést, szétválást vagy jogutód nélküli megszűnést, és nem kezdeményezhet tag kizárására irányuló pert.

Mi történik, ha a cégbejegyzést elutasítják?

Ha a cégbíróság a kérelmet jogerősen elutasítja, vagy a kérelmet visszavonják, az előtársaság:

• új jogot nem szerezhet és új kötelezettséget nem vállalhat, és a működését késedelem nélkül meg kell szüntetnie
• a vállalt kötelezettségeket elsősorban a rendelkezésére bocsátott vagyonból köteles teljesíteni
• az ebből ki nem elégíthető követelésekért a tagok (alapítók) helytállnak.

Az ügyvezetőt külön felelősség terheli, ha az elutasításról való tudomásszerzés után nem gondoskodik haladéktalanul az előtársaság megszüntetéséről.

Ezért különösen fontos, hogy a Kft. a cégbejegyzés előtt kizárólag a jogszabályok által megengedett keretek között vállaljon kötelezettségeket.

Egyszerűsített vagy általános Kft.-alapítás – melyik a jobb?

A Kft. alapítása történhet egyszerűsített vagy általános cégeljárásban.

A két lehetőség között nem kizárólag az ügyintézés gyorsasága jelenti a különbséget.

Egyszerűsített cégeljárás

Egyszerűsített eljárásban a jogszabályban meghatározott szerződésminta alkalmazásával készül el a létesítő okirat.

A cégbíróság az egyszerűsített eljárásban főszabály szerint egy munkanapos döntési határidővel jár el, a törvényben meghatározott feltételek mellett.

Előnye a gyorsaság, a szabványosított dokumentáció és az egyszerűbb előkészítés lehet.

Hátránya, hogy a szerződésminta korlátozza az egyedi társasági rendelkezések kialakítását.

Általános cégeljárás és egyedi társasági szerződés

Ha a tagok a szerződésminta keretein túlmutató rendelkezéseket szeretnének, egyedi társasági szerződés kialakítására lehet szükség.

Ez különösen indokolt lehet több tulajdonos, eltérő döntési jogok, összetettebb vagyoni hozzájárulások, befektetői megállapodások vagy a tulajdonosi konfliktusokat megelőző sajátos szabályozás esetén.

Szempont	Egyszerűsített eljárás	Általános eljárás
Létesítő okirat	Jogszabályi szerződésminta	Egyedi megoldásokra is alkalmas
Személyre szabhatóság	Korlátozott	Szélesebb körű
Cégbírósági ügyintézés	A NAV adószámról szóló értesítésétől számított 1 munkanapos döntési határidő	A kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapos döntési határidő
Hiánypótlás	Nincs lehetőség hiánypótlásra	A cégbíróság egy alkalommal hiánypótlásra hívhat fel
Hibás vagy hiányos kérelem következménye	A törvényben meghatározott hibák és hiányosságok a kérelem elutasításához vezetnek	A hiányosságok egy része hiánypótlással javítható.  Egyes hibák esetén azonban itt is elutasítható a kérelem hiánypótlás nélkül
Ügyvédi díj	Gyakran kedvezőbb	Összetettebb munka esetén magasabb lehet
Jellemző alkalmazás	Egyszerű tulajdonosi és működési helyzet	Összetettebb tulajdonosi, irányítási vagy vagyoni viszonyok

Fontos: A feltüntetett határidők a cégbírósági döntésre vonatkoznak, nem a teljes cégalapítás időtartamára. Az előkészítés és az adóregisztráció további időt vehet igénybe, általános eljárásban pedig a hiánypótlás időtartama nem számít bele a cégbírósági ügyintézési határidőbe.

Miért fontos a jól átgondolt társasági szerződés?

A társasági szerződés nem egyszerűen egy cégbejegyzéshez szükséges dokumentum.

A társaság működésének egyik meghatározó jogi alapja, amely hosszú időn keresztül befolyásolhatja a tagok közötti viszonyokat.

Például fontos előre tisztázni:

• Ki és milyen feltételekkel hozhat döntéseket?
• Mi történik a tagok közötti nézeteltérés esetén?
• Hogyan ruházható át az üzletrész?
• Milyen feltételekkel csatlakozhat új tulajdonos?
• Milyen szabályok érvényesülnek a nyereség felosztásánál?
• Lehet-e pótbefizetési kötelezettséget előírni?
• Milyen rendelkezésekkel védhetők a kisebbségi tagok?

A szerződésminta megfelelő választás lehet egyszerű társasági viszonyok esetén. Ha azonban a tagok hosszú távú együttműködésének biztosítása, összetett irányítási struktúra vagy sajátos tulajdonosi érdekek védelme a cél, érdemes megfontolni az egyedi társasági szerződést.

Mennyi idő a Kft. alapítása, és lehetséges-e online?

Mennyi idő alatt lehet Kft.-t alapítani?

A teljes alapítási folyamat időigénye és a cégbírósági eljárási határidő nem azonos.

A folyamat időtartamát az alábbi tényezők befolyásolhatják:

• Az alapítók adatainak és dokumentumainak rendelkezésre állása.
• A társasági szerződés összetettsége.
• A szükséges azonosítások és aláírások elvégzése.
• A NAV adóregisztrációs eljárása.
• A cégbírósági eljárás típusa.
• Az esetleges hiánypótlás vagy más eljárási akadály.

Egyszerűsített cégeljárás esetén a cégbíróság döntési határideje főszabály szerint egy munkanap, de ez nem jelenti azt, hogy minden Kft. a kapcsolatfelvételtől számított egy munkanapon belül bejegyezhető.

Lehetséges teljesen online Kft.-t alapítani?

A magyar cégbejegyzési eljárás elektronikus, a jogi képviselő a dokumentumokat elektronikusan nyújtja be.

Az ügyvédi ügyintézésben megfelelő feltételek mellett távazonosítás és távaláírás is alkalmazható.

Ez lehetővé teheti, hogy az alapító személyes ügyvédi megjelenés nélkül intézze a cégalapítás jelentős részét vagy egészét.

A tényleges eljárás attól függ, hogy az érintettek azonosítása, az okiratok aláírása és az ügy sajátosságai megfelelnek-e a vonatkozó követelményeknek.

Dr. Esztergomi Éva Erna ügyvéd praxisában társasági jogi ügyekben is van lehetőség online ügyintézésre és távazonosításra, a szükséges feltételek teljesülése esetén.

A Kft. adózása 2026-ban: TAO, KIVA, áfa és helyi iparűzési adó

Az adózási forma megválasztása már a cégalapítás előkészítése során kiemelt figyelmet érdemel.

A megfelelő döntéshez ismerni kell a tervezett bevételt, a várható költségeket, a foglalkoztatottak számát, a bérköltséget és a nyereség felhasználásának terveit.

Társasági adó (TAO)

A társasági adó mértéke 2026-ban 9%.

A társasági adó alapja azonban nem egyszerűen a vállalkozás bankszámláján megjelenő bevétel, hanem a számviteli eredményből az adótörvény szerinti módosításokkal meghatározott adóalap.

A TAO szerint működő Kft. esetében a munkabérekhez, osztalékhoz és más kifizetésekhez kapcsolódó további adókat és járulékokat is figyelembe kell venni.

Kisvállalati adó (KIVA)

A KIVA mértéke 2026-ban 10%.

A KIVA meghatározott feltételek mellett kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót. Adóalapja azonban eltér a társasági adó alapjától, ezért a 9%-os TAO és a 10%-os KIVA közvetlen összehasonlítása félrevezető lehet.

2026-ban a KIVA választásának egyik alapvető feltétele, hogy a vállalkozás megfeleljen a törvényben meghatározott létszám-, bevételi és mérlegfőösszeg-korlátoknak.

A 2026-os belépési értékhatárok főszabály szerint 100 fő, illetve 6 milliárd forint bevétel és mérlegfőösszeg, a kapcsolt vállalkozások figyelembevételére és egyéb feltételekre vonatkozó szabályokkal.

A KIVA kedvező lehet például magasabb bérköltségű vagy nyereségüket visszaforgató vállalkozások számára. Nem minden esetben előnyösebb azonban a TAO-nál.

Általános forgalmi adó (áfa)

A Kft. az általános áfaszabályok szerint működhet, de a jogszabályi feltételek teljesülése esetén alanyi adómentességet is választhat.

A 2026-os általános alanyi adómentességi értékhatár 20 millió forint. Év közben induló vállalkozásnál az alkalmazandó időarányos szabályokra is tekintettel kell lenni.

Az alanyi adómentesség nem jelenti azt, hogy minden ügylet minden körülmények között áfamentes lesz. Bizonyos belföldi és nemzetközi ügyletekre külön szabályok vonatkoznak.

Az alanyi adómentes vállalkozás főszabály szerint nem jogosult az általa beszerzett termékek és szolgáltatások előzetesen felszámított áfájának levonására.

Helyi iparűzési adó (HIPA)

A Kft.-nek a helyi iparűzési adóval is számolnia kell, ha az adott önkormányzat bevezette azt, és a társaság adókötelezettsége fennáll.

Az adó mértékét a jogszabályi keretek között az önkormányzat határozza meg. Az általános felső határ 2%.

A helyi iparűzési adó alapja nem feltétlenül egyezik meg a társasági adó alapjával. Meghatározására és bizonyos feltételek mellett egyszerűsített megállapítására külön szabályok vonatkoznak.

Hogyan adózik az ügyvezető és a tulajdonos?

Az ügyvezető és a tag adó- és járulékfizetési kötelezettsége a tényleges jogviszonyától, személyes közreműködésétől és más körülményektől függ.

Nem azonosak a szabályok például akkor, ha az ügyvezető munkaviszonyban dolgozik, megbízási jogviszonyban látja el feladatait, vagy társas vállalkozóként biztosított.

A társaságból felvett osztalék adózása szintén eltér a munkabér adózásától.

Ezért a cégindítás előtt a könyvelővel érdemes tisztázni, hogyan történik az ügyvezetés, lesz-e személyes munkavégzés, és milyen formában terveznek jövedelmet kivenni a társaságból.

Adózhat-e egy Kft. KATA szerint?

Nem. A 2026-ban hatályos KATA szabályai szerint a Kft. nem tartozik az új kisadózói adó választására jogosult adóalanyi körbe.

A Kft. számára a társasági adó és a feltételek fennállása esetén a kisvállalati adó jelenthet választási lehetőséget.

Mi a teendő a Kft. bejegyzése után?

A cégbírósági bejegyzés nem jelenti az indulással kapcsolatos valamennyi feladat végét.

A társaságnak több további kötelezettséget is teljesítenie kell.

Céges bankszámla megnyitása

A Kft.-nek legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.

A számlát főszabály szerint az adószám közlésétől számított 15 napon belül meg kell nyitni.

A társaság üzleti pénzforgalmát a pénzforgalmi szabályok betartásával kell lebonyolítani.

Könyvelés megszervezése

A Kft. kettős könyvvitelt vezet, és köteles teljesíteni a számviteli és beszámolókészítési kötelezettségeket.

A könyvelést már a működés kezdetétől célszerű megfelelően megszervezni, különösen akkor, ha a társaság áfaköteles tevékenységet folytat, alkalmazottakat foglalkoztat vagy többféle bevételi forrással rendelkezik.

Kamarai regisztráció és hozzájárulás

A gazdálkodó szervezetekre a gazdasági kamarákról szóló törvény szerinti kötelezettségek vonatkoznak.

A regisztrációt és az esetleges fizetési kötelezettséget a hatályos szabályok szerint kell teljesíteni.

Cégkapu és elektronikus kapcsolattartás

A Kft. köteles biztosítani a jogszabályoknak megfelelő hivatalos elektronikus kapcsolattartást.

A Cégkapu használata, a hivatalos értesítések rendszeres figyelemmel kísérése és a szükséges hozzáférési jogosultságok megfelelő kialakítása a működés fontos része.

A hivatalos küldemények figyelmen kívül hagyása akkor is jogkövetkezményekkel járhat, ha a vállalkozás vezetője az adott iratot ténylegesen nem olvasta el.

Számlázás és adatszolgáltatás

A társaságnak a tevékenységéhez megfelelő számlázási rendszert kell alkalmaznia, és teljesítenie kell a NAV felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségeket.

Érdemes már az induláskor tisztázni a számlázási rendszer és a könyvelés együttműködését.

Engedélyek és egyéb bejelentések

A választott tevékenységtől függően további hatósági engedélyek, bejelentések vagy szakmai feltételek lehetnek szükségesek.

Ilyen kötelezettségek különösen bizonyos kereskedelmi, vendéglátóipari, pénzügyi, egészségügyi vagy más szabályozott tevékenységek esetén merülhetnek fel.

A Kft. tagjainak és ügyvezetőjének felelőssége

A Kft. egyik fő előnye a tagok korlátozott felelőssége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a társaság valamennyi szereplője minden körülmények között mentesül a személyes felelősség alól.

Felel-e a tulajdonos a saját vagyonával?

Főszabály szerint a Kft. kötelezettségeiért maga a társaság felel.

A tag nem köteles a társaság tartozásait saját vagyonából megfizetni pusztán azért, mert üzletrésszel rendelkezik.

A szabálynak ugyanakkor vannak kivételei.

Ilyen lehet például a még nem teljesített vagyoni hozzájárulásra vonatkozó helytállási kötelezettség vagy a korlátolt felelősséggel történő visszaéléssel összefüggő jogkövetkezmény.

A tulajdonos akkor is személyes kötelezettséget vállalhat, ha például magánszemélyként kezességet vagy más biztosítékot nyújt a társaság tartozásaiért.

A Kft. tehát nem jelent feltétlen és minden helyzetre kiterjedő magánvagyon-védelmet.

Milyen felelősség terheli az ügyvezetőt?

Az ügyvezető köteles feladatait a jogszabályoknak megfelelően, a társaság érdekeinek figyelembevételével ellátni.

A vezető tisztségviselő a társaságnak okozott károkért a vonatkozó polgári jogi szabályok szerint felelősséggel tartozhat.

A felelősség kérdése különösen jelentőssé válhat fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben, amikor a hitelezők érdekeire vonatkozó különös követelmények is alkalmazandók.

Az ügyvezető jogi helyzetét nem szabad összekeverni a társaság tagjának felelősségével.

Mi történik, ha a Kft. fizetésképtelenné válik?

A társaság fizetésképtelensége önmagában nem jelenti automatikusan azt, hogy a tagok kötelesek minden tartozást saját vagyonukból rendezni.

A körülményektől függően azonban felmerülhet az ügyvezető felelőssége, a még nem teljesített vagyoni hozzájárulás esedékessége, illetve egyéb különös jogkövetkezmény.

A társaság fizetési nehézségei esetén különösen fontos a jogszerű döntéshozatal és a szükséges intézkedések időben történő megtétele.

A leggyakoribb hibák Kft. alapításakor

A cégalapítás során elkövetett hibák egy része gyorsan kijavítható. Más hibák azonban évekkel később is jelentős költséget vagy jogvitát eredményezhetnek.

1. A törzstőke teljesítésének átgondolatlan vállalása

A 3 millió forintos törzstőke vállalásakor figyelembe kell venni, hogy a halasztott befizetés is tényleges jogi kötelezettséget jelent.

A társasági szerződésben rögzített ütemezésnek összhangban kell állnia a törvényi szabályokkal és a tagok valós finanszírozási lehetőségeivel.

2. Nem megfelelő cégnév vagy székhely

Az összetéveszthető cégnév, a nem megfelelő székhelyhasználati jogosultság vagy a hiányos dokumentáció a cégeljárás során akadályt jelenthet.

3. A tagok közötti döntési patthelyzet figyelmen kívül hagyása

Két azonos szavazati arányú tulajdonos között könnyen előfordulhatnak feloldhatatlannak tűnő viták.

Egy jól előkészített társasági szerződésben érdemes a jogszabályok által megengedett keretek között előre rendelkezni a különböző konfliktuskezelési lehetőségekről.

4. Az üzletrész átruházásának rendezetlensége

Már alapításkor felmerülhet, hogy mi történjen, ha valamelyik tulajdonos a későbbiekben ki akar lépni a társaságból, vagy harmadik személynek értékesítené üzletrészét.

Az üzletrész átruházására a Ptk. szabályokat állapít meg, amelyek mellett a társasági szerződés egyes kérdéseket az alkalmazandó korlátok között rendezhet.

5. Az ügyvezető jogköreinek nem megfelelő kialakítása

Több ügyvezető esetén különösen fontos az önálló vagy együttes képviselet, a belső hatáskörök és az ellenőrzési mechanizmusok megtervezése.

Az ügyvezető belső döntési korlátai és a harmadik személyekkel szemben érvényesülő képviseleti szabályok nem minden esetben azonosak.

6. A pótbefizetési szabályok figyelmen kívül hagyása

A társasági szerződés megfelelő rendelkezése esetén a tagokra veszteségek fedezésére szolgáló pótbefizetési kötelezettség írható elő.

Ez jelentős többletfinanszírozási kötelezettséget eredményezhet.

Éppen ezért a pótbefizetés lehetőségét, annak felső határát és gyakoriságát tudatosan kell kialakítani.

7. A működési költségek alábecslése

A Kft.-alapítás pénzügyi tervezésekor nem elegendő az ügyvédi munkadíjjal és a törzstőkével kalkulálni.

A könyvelési, banki, adózási, foglalkoztatási és egyéb rendszeres költségeknek már a kezdeti üzleti tervben meg kell jelenniük.

Alapíthat-e Kft.-t külföldi állampolgár vagy külföldi vállalkozás?

Igen. Külföldi természetes személy és külföldi jogi személy is lehet magyar Kft. alapítója, amennyiben teljesíti az alkalmazandó jogszabályi feltételeket.

A külföldi alapítók esetében az eljárás azonban további követelményekkel egészülhet ki.

Milyen dokumentumokra lehet szükség?

Külföldi természetes személy esetén az azonosításhoz szükséges személyes dokumentumok, külföldi társaság esetén pedig a társaság létezését és képviseletét igazoló iratok lehetnek szükségesek.

Az okiratok felhasználásához adott esetben megfelelő fordításra, hitelesítésre vagy más alaki követelmények teljesítésére is szükség lehet.

Szükséges magyarországi lakcím?

A külföldi alapító magyarországi lakcímének hiánya önmagában nem zárja ki a Kft. alapítását.

Bizonyos esetekben azonban kézbesítési megbízott kijelölésére vagy más külön követelmények teljesítésére lehet szükség.

Lehet külföldi ügyvezetője a Kft.-nek?

Igen, ha megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

A külföldi ügyvezető esetében a tartózkodási, munkavégzési, adózási és társadalombiztosítási szabályok vizsgálata is indokolt lehet.

A külföldi személy részvételével történő társaságalapításnál ezért különösen fontos az előzetes jogi egyeztetés.

Gyakori kérdések a Kft. alapításáról

Alapítható Kft. 3 millió forint nélkül?

A Kft. törzstőkéje nem lehet kevesebb 3 millió forintnál, de a teljes pénzbeli hozzájárulást nem szükséges minden esetben azonnal rendelkezésre bocsátani. A későbbi teljesítés feltételeit és jogkövetkezményeit a Ptk. szabályozza. Ez nem jelenti a törzstőke-kötelezettség elengedését.

Lehet egyetlen személynek Kft.-je?

Igen. Az egyszemélyes Kft. létrehozásához egyetlen alapító elegendő. Az alapító okiratban és a működés során be kell tartani az egyszemélyes társaságokra vonatkozó külön szabályokat.

Mennyi a Kft. alapításának költsége?

A Kft. cégbejegyzése illetékmentes. Ezen túl számolni kell az ügyvédi munkadíjjal és az esetlegesen igénybe vett szolgáltatások díjával. A legalább 3 millió forintos törzstőke nem eljárási költség, hanem a társaság vagyoni hozzájárulásokból álló tőkéje.

Mennyi idő alatt jegyzik be a Kft.-t?

Egyszerűsített cégeljárásban a cégbírósági döntés főszabály szerinti határideje egy munkanap, de az előkészítés, az adóregisztráció és az esetleges akadályok miatt a teljes alapítás több időt vehet igénybe.

Kötelező ügyvédet megbízni a Kft. alapításához?

A cégbejegyzési eljárásban kötelező a jogi képviselet. A létesítő okirat elkészítése és a bejegyzési kérelem benyújtása jogi közreműködést igényel.

Lehetséges online Kft.-alapítás?

Igen. A megfelelő azonosítási és okirataláírási feltételek teljesülése esetén az ügyvédi ügyintézés személyes megjelenés nélkül is történhet.

Kötelező a Kft.-nek bankszámlát nyitnia?

Igen. A Kft.-nek legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Az első számlát főszabály szerint az adószám közlésétől számított 15 napon belül kell megnyitni.

Felhasználható a befizetett törzstőke?

Igen. A társaság a rendelkezésére bocsátott vagyont a jogszerű működésére felhasználhatja. A tőkevédelmi és számviteli szabályokat azonban be kell tartania, és a tagok részére nem teljesíthet korlátlanul kifizetéseket.

Lehet a törzstőkét apporttal teljesíteni?

Igen. A pénzbeli hozzájárulás mellett nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás is biztosítható. Az apport tárgyára, értékére és rendelkezésre bocsátására külön szabályok vonatkoznak.

Alapítható Kft. saját ingatlan nélkül?

Igen. A székhelynek nem szükséges az alapító tulajdonában állnia, de az ingatlan jogszerű használatát biztosítani kell. A társaság megfelelő feltételek mellett székhelyszolgáltatást is igénybe vehet.

Lehet a Kft. tulajdonosa az ügyvezető is?

Igen. A tag saját maga is elláthatja az ügyvezetői tisztséget, ha megfelel az alkalmazandó jogszabályi feltételeknek. Az ügyvezetői jogviszonyból eredő adó- és járulékkötelezettségeket külön vizsgálni kell.

Milyen adózást választhat egy Kft.?

A Kft. főszabály szerint társasági adóalany, és megfelelő feltételek mellett kisvállalati adózást választhat. Az áfastátuszról és más adózási kérdésekről külön is dönteni kell.

Kaphat-e osztalékot a Kft. tulajdonosa?

Igen, ha az osztalékfizetés jogszabályi feltételei teljesülnek. A kifizetéshez megfelelő számviteli és társasági döntési feltételek szükségesek. A még nem teljesített pénzbeli törzsbetéthez kapcsolódóan külön korlátozások is érvényesülhetnek.

Mi történik, ha egy tag ki akar lépni a Kft.-ből?

A tag önmagában nem feltétlenül szüntetheti meg tagsági jogviszonyát egy egyszerű kilépési nyilatkozattal. Lehetséges megoldás lehet például az üzletrész átruházása, a társasági szerződés megfelelő módosítása vagy más jogszerű rendezés. A lehetőségeket a konkrét helyzet és a társasági szerződés határozza meg.

Alapíthat-e Kft.-t külföldi állampolgár?

Igen. Külföldi természetes vagy jogi személy is alapíthat magyar Kft.-t. Az azonosítási, okirati, kézbesítési és esetleges egyéb követelményeket azonban figyelembe kell venni.

Mi történik, ha a cégbíróság elutasítja a bejegyzési kérelmet?

Az elutasítás jogkövetkezményei és a lehetséges további eljárási lépések az elutasítás okától, illetve az alkalmazott eljárástól függnek. Egyes esetekben új kérelem benyújtására vagy a dokumentáció megfelelő javítására lehet szükség. A jogi képviselő tud tájékoztatást adni a rendelkezésre álló lehetőségekről.

Kft. alapítása ügyvédi segítséggel

A Kft. alapítása nem kizárólag cégbírósági ügyintézés. A megfelelő jogi előkészítés hosszú távon is meghatározhatja a vállalkozás működését.

Az alapítók számára már a társaság létrehozásakor célszerű tisztázni a vagyoni hozzájárulások teljesítését, az ügyvezető jogköreit, a tulajdonosi döntéshozatalt és az üzletrészekkel kapcsolatos szabályokat.

A gondosan elkészített társasági szerződés elősegítheti a kiszámítható működést, és csökkentheti a későbbi jogviták kockázatát.

Dr. Esztergomi Éva Erna ügyvéd társasági jogi és cégjogi közreműködést nyújt a Kft. alapításához kapcsolódó feladatokban, így különösen:

• A cégalapítás jogi előkészítésében.
• A társasági szerződés vagy alapító okirat elkészítésében.
• A tagok jogainak és kötelezettségeinek megfelelő szabályozásában.
• A szükséges alapítási dokumentumok összeállításában.
• A cégbejegyzési eljárás során történő jogi képviseletben.
• A társasági működéssel kapcsolatos további jogi kérdések rendezésében.

Megfelelő feltételek esetén az ügyintézés távazonosítással, személyes megjelenés nélkül is történhet.

Egy gondosan előkészített társasági szerződés nemcsak a cégalapítást szolgálja, hanem a vállalkozás és tulajdonosai hosszú távú érdekeit is védi.

Kérjen ügyvédi segítséget Kft. alapításához, hogy társasága már az induláskor megfelelő jogi alapokra épülhessen.

Dr. Esztergomi Éva Erna ügyvéd

Telefon: +36 30 470 9597

E-mail: dresztergomi@dresztergomi.hu

Kapcsolatfelvétel és konzultáció

---

A cikk a 2026. októberében hatályos magyar jogszabályok alapján készült, általános tájékoztatási céllal. Nem helyettesíti az egyedi ügyvédi vagy adótanácsadói konzultációt. A konkrét alapítás körülményei eltérő jogi és adózási kérdéseket vethetnek fel.